Az ipari környezetek és a kapcsolóberendezést érő környezeti hatások megnövekedett igényeket támasztanak az adott komponensekkel és azok anyagaival szemben. A sorkapcsok tekintetében ezeket a specifikus követelményeket nemzetközi normák és szabványok, valamint az azokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárások határozzák meg. Ezek a szigetelő anyagra és az elektromosan vezetőképes fémekre vonatkoznak, és anyagvizsgálatokat, stresszteszteket, környezetvédelmi vizsgálatokat és klimatikus teszteket tartalmaznak.
A nyersanyagaink minőségére helyezzük a legnagyobb hangsúlyt, és tapasztalt szakembereink segítenek Önnek a kiválasztásban és a beérkező áru feldolgozásában. Minden egyes nyersanyagot szigorú minőség-ellenőrzésnek vetünk alá annak érdekében, hogy az a legszigorúbb globális szabványoknak feleljen meg. Tudjon meg többet arról, hogyan biztosítjuk az anyagaink minőségét, és hogyan tudnak termékeink sikeresen megküzdeni az ipari környezetek kihívásaival.
Az izzó huzalos vizsgálattal a sorkapocsblokkok biztonsága ellenőrizhető túlmelegedés vagy túlterhelés esetén. A sorkapocsblokk műanyag részének lángállónak kell lennie.
A vizsgálathoz sorkapocsblokkot rögzítünk derékszögben az izzó huzalra. Az izzó huzalt 750° C hőmérsékleten és 1 N erővel préseljük a sorkapocsblokkra. A vizsgálat beállítása során törlőpapír darabot helyezünk el, amit a lecseppenő műanyagnak nem szabad meggyújtania a vizsgálat alatt és után.
A vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha a törlőpapír nem gyulladt meg. Az esetlegesen előforduló lángokat vagy izzási folyamatokat az izzó huzal eltávolítása után 30 s, azaz te ≤ ta + 30 s időn belül el kell oltani.
A tűlángos vizsgálat biztonságos tűzzel szembeni viselkedést mutat ki gyújtóforrással való közvetlen érintkezés esetén. A sorkapocsblokk tűzzel szembeni viselkedésének követelménye az önkioltó műanyag, amely tűz esetén nem támogatja annak terjedését, és nem is járul hozzá.
A vizsgálathoz 45° szögben nyílt lángnak tesszük ki a sorkapocsblokk szélét vagy felületét. A kísérleti beállításban törlőpapír darabot helyezünk el, ami nem gyulladhat meg a kísérlet alatt és után a lecsöppenő részek miatt. A láng expozíciós ideje 10 s, illetve 5 s 1 mm alatti falvastagságok vagy < 100 mm területek esetén. A láng eltávolítása után megállapítjuk az utóégési időt, amennyiben gyulladás lépett fel.
Az ellenőrzés akkor tekinthető sikeresnek, ha az égési idő < 30 másodperc, és a leeső égő vagy izzó részecskék nem gyújtják meg a törlőpapír hátulját.
Az öregedési teszt szimulált öregedés alatt ellenőrzi az érintkezés minőségét. Így a csatlakozások minősége is biztosítható a sorkapocsblokk hosszú életciklusa alatt.
A teszthez 5 sorkapocsblokkot szerelünk egy szabványos DIN tartósínre, és a sorkapocsblokk csatlakozási pontjait sorosan huzalozzuk névleges keresztmetszettel. A klímakamrán belül a hőmérséklet-tartomány 20 °C és 85 °C között váltakozik. A névleges áramerősség áramlik a fűtési fázis és a 10 perces várakozási fázis között. Ezt követi a hűtési fázis. Az öregedési teszt 192 ciklust tartalmaz, és minden 24. ciklus után a feszültségesést a sorkapocsblokk vagy a földelő sorkapocs és a DIN tartósín közötti teljes távolságon megmérjük.
Az ellenőrzés akkor tekinthető sikeresnek, ha a sorkapocsblokkoknál mért feszültségesés a 24. ciklusnál maximum 4,8 mV, vagy a 24. ciklus után mért feszültség 1,5-szerese nem haladja meg a meghatározott értéket. Földelő sorkapcsok esetében akkor tekinthető sikeresnek a vizsgálat, ha a DIN tartósín felé mért feszültségesés nagyobb, mint a 24. ciklus, nem haladja meg a 9,6 mV-t vagy az egyes esetekben a 24. ciklus után mért feszültségesés 1,5-szeresét.
A TI érték (hőmérséklet index) vizsgálatával lehet megállapítani az elektromos szigetelőanyagok hosszú távú hőstabilitását. Például különböző hőmérsékleteken tárolás után a műanyag szakítószilárdsága (mechanikus rugalmassága) használható kritériumként.
A vizsgálathoz a vizsgálati mintákat legalább három különböző hőmérsékleten tároljuk egy fűtőszekrényben. Vizsgálati mintákat (szakító próbatesteket) veszünk meghatározott időközönként, és megállapítjuk rajtuk a szakítószilárdságot. Az időszak (500 ó–5 000 ó) alatt mért értékeket dokumentáljuk és 20 000 órára extrapoláljuk.
A szakítószilárdság tekintetében a hőmérséklet index a rögzített idő-hőmérséklet görbéből származtatható. Ez az érték 20 000 óra időtartamnak felel meg 50% tulajdonságvesztés mellett, és lehetővé teszi, hogy megállapításokat tegyünk a mechanikus élettartamról.
Az RTI érték (relatív hőmérséklet index) vizsgálatával lehet megállapítani az elektromos szigetelőanyagok hosszú távú hőstabilitását. Például különböző hőmérsékleteken tárolás után a műanyag szigetelő ellenállása használható kritériumként.
A vizsgálathoz a vizsgálati mintákat legalább három különböző hőmérsékleten tároljuk egy fűtőszekrényben. Vizsgálati mintákat veszünk meghatározott időközönként, és megállapítjuk belőlük a szigetelő ellenállást. Az időszak (500 ó–5 000 ó) alatt mért értékeket dokumentáljuk és 20 000 órára extrapoláljuk.
A szigetelő ellenállás tekintetében a relatív hőmérséklet index a rögzített idő-hőmérséklet görbéből származtatható. Ez az érték 20 000 óra időtartamnak felel meg 50% tulajdonságvesztés mellett, és lehetővé teszi, hogy megállapításokat tegyünk az elektromos élettartamról.
A kúszóáram szilárdsági index vagy a felület kúszóáram ellenállás biztosítja a szigetelőanyagok felületének átütési szilárdságát nedvesség és szennyezés hatása alatt.
A vizsgálathoz a szigetelőanyagból álló vizsgálati mintát a vizsgálóasztalon rögzítjük. Két platina elektródot helyezünk a vizsgálati mintára 4 mm távolságban, és meghatározott vizsgálati feszültséget alkalmazunk közöttük. Meghatározott elektrolit oldatból 50 cseppet cseppentük a két elektród közé 30 másodpercenként, és megmérjük a kúszóáramot.
A vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha a meghatározott feszültségen és az 50 csepp alkalmazásakor a mért kúszóáramok 0,5 A alatt vannak. Az alkalmazott feszültség megfelel a CTI (kúszóáram szilárdsági index) értéknek.
A termékspecifikus szabványok mellett jelentős számú egyéb szabvány és tanúsítás érvényes a szigetelőanyagok tűzzel szembeni viselkedésére. Különösen a vasútipar állapít meg szigorúbb követelményeket itt a gyúlékonyság és a felületi gyúlékonyság, a füstképződés, füstgáz-toxicitás és füstgáz-sűrűség tekintetében. Emellett más iparágakban is további követelményeket írnak elő a nyersanyagokra és a termékekre vonatkozóan. Itt különbséget kell tenni abban, hogy a szabvány vagy a tanúsítvány a végtermékre (sorkapocsblokk) vagy a nyersanyagra, például a hőre lágyuló műanyagra (műanyagokra) vonatkozik-e.
A tanúsítvány a gyártó adott nyersanyagát minősíti, és így közvetve a végtermékekre, például moduláris sorkapocsblokkra is vonatkozik. Alábbiakban néhány olyan szabványt és tanúsítványt sorolunk fel, amelyeknek a Weidmüller különböző nyersanyagai megfelelnek:
| Tűzvédelem vasúti járműveken (EN 45545-2) | Füstgáz-fejlesztés (EN ISO 5659-2) Oxigén index (DIN EN ISO 4589-2) Füstgáz toxicitása (NF X70-100-2 (600°C)) |
| A műanyagok gyúlékonyságának vizsgálata készülékek és alkalmazások alkatrészei esetében | Függőleges kis lángteszt (UL 94 és EN 60695-11-10) Vízszintes kis lángteszt (UL 94 és EN 60695-11-10) |
| Sín alapú helyi szállító és utasszállító rendszerek szabványa | Felületi gyúlékonyság ASTM E 162 Füstgáz-fejlesztés ASTM E 662 Füstgáz toxicitása SMP 800 C |
| Halogénmentes lángálló | Halogénmentes lángáll (DIN EN ISO 1043-4) |
Varga István
Műszaki szaktanácsadó