Első pillantásra Markus Gierschmann és a Weidmüller kapcsolata nem tűnik nyilvánvalónak. A németországi Bad Honnefból származó szenvedélyes golfozó Dortmundban vezet egy idősek otthonát. A vállalatunkhoz fűződő kapcsolata mégis nagyon különleges: Markus Gierschmann Wilhelm Staffel unokája – annak a találmánynak az atyjáé, aki 1948-ban megalkotta a Weidmüller első műanyaggal szigetelt sorkapocsblokkját.
Vállalatunk vezérigazgatójával, Sebastian Dursttal beszélgetve Gierschmann úr számos családi anekdotát elmesélt – és személyes benyomást szerzett a Weidmüller jövőjéről új elektronikai gyárunkban. A gépek, berendezések és emlékek között a beszélgetés az értékekről, a változásról és az úttörő szellemiségről szólt.
„Abban a házban nőttem fel, ahol a nagyapám kifejlesztette a Weidmüller első műanyaggal szigetelt sorkapocsblokkját” – meséli Markus Gierschmann Sebastian Durst azon kérdésére válaszolva, hogy mi az első emléke a nagyapjáról. Előttük az 1950-es évek elejéről származó régi SAK sorkapcsok hevernek. Ez a sorkapocssorozat egy új, sikeres fejezet kezdetét jelentette a Weidmüller számára: Gottfried Gläsel és Gierschmann nagyapja, Wilhelm Staffel a második világháború után kivezette cégünket a textilipar világából, és bevezette az elektronikai csatlakozástechnika területére.
Egy sikeres páros
„Egyértelműen nagyapám volt a műszaki zseni ebben a párosban – Gottfried Gläsel pedig az üzletember” – mondja Gierschmann. Jó párosítás: ketten együtt új termékekkel hódították meg az elektromos csatlakozástechnika piacát.
Sebastian Durst rákérdez, hogy pontosan hogyan is nézett ki a munkamegosztás a két férfi között. „A mérnökiroda akkoriban valójában nem Detmoldban volt, hanem Bad Honnefben. Ma úgy fogalmaznánk, hogy a nagyapám szabadúszóként dolgozott, és új technológiát fejlesztett Gläsel úrnak és a Weidmüllernek” – meséli Gierschmann, majd hozzáteszi: „Azt gondolom, sok tekintetben tökéletesen kiegészítették egymást. A két család a magánéletben is remek baráti kapcsolatot ápolt.”
A múltból a jövőbe
Wilhelm Staffel úttörő szelleme maradandó hatást gyakorolt a Weidmüller történetére: „A SAK sorkapcsokat még ma is gyártjuk kis darabszámban” – mondja Sebastian Durst. „Technológiáink azonban természetesen az idők során gyorsan fejlődtek. Például a SNAP IN csatlakozástechnika vagy a moduláris, távoli I/O rendszerünk, az u-remote formájában, amelyet itt, az új elektronikai gyárban állítunk elő.”
Miközben a Weidmüller története Wilhelm Staffel ideje után is teljes újító erővel haladt tovább a villamosítás, az automatizálás és a digitalizáció területén, a feltaláló családjában a dolgok kissé másképp alakultak: „Édesanyám is még a Weidmüllernél dolgozott tolmácsként – például a hannoveri vásáron. A mérnöki gén azonban nem öröklődött tovább – a család későbbi generációi inkább más területeken helyezkedtek el. Az unokatestvérem például gyógyszerész. A másik unokatestvérem ügyvéd. Én pedig egy idősek otthonát vezetek.”
Habár a jelen és a jövő aligha lehetne különbözőbb, Sebastian Durst egy fontos hasonlóságot mégis felismer Gierschmann úr idősek otthona és a Weidmüller technológiai fókuszterületei között: „Mind az Ön szolgáltatásai, mind a mieink biztosan keresettek maradnak a jövőben – a piaci igény mindkettőnk számára garantált!”
Ez a látogatás megmutatta, hogy az innováció mindig egy nagyszerű ötlettel kezdődik – és a jövő gyártóüzemeiben és személyiségeiben él tovább.